A megbeszélés napirendi pontjai között szerepelt a szociális párbeszédről szóló törvény, a kollektív munkaszerződés hiánya országos szinten és ágazatok szerint, valamint azon csődeljárás és felszámolás alatt álló cégek helyzete, amelyek támogatásában korábban a helyi önkormányzatok hitelezőként vállaltak szerepet.
A szakszervezeti vezetők elégedetlenségüknek adtak hangot, amiért az új szociális párbeszéd törvényében jelentősen csökkentették a szakszervezetek szerepét. „Jelen állás szerint jogilag szinte senkit nem képviselünk", hangzott el többször is.
Felmerült az igény, hogy a bíróságokon ki kellene alakítani egy olyan rendszert, melyben ha valamilyen munkaügyi esetet tárgyalnak, akkor az érintetteknek ne kelljen köztörvényes bűnözők között ülniük, arra várva, hogy sorra kerüljenek.
Szóba került a szakoktatás kérdése is, mondván, hogy az elméleti képzés nem elég, a gyakorlati képzéshez pedig hiányzik a megfelelő infrastruktúra. Ezt megcáfolandó Szász Piroska főtanfelügyelő-helyettes ismertette, hogy valamennyi szakiskola szerződésben áll egy-egy magáncéggel, ahol a tanulók gyakorlati képzése megvalósul. A gond viszont az, tette hozzá Szász, hogy ezek a cégek nem biztosítanak aztán munkahelyet még a legjobb diákoknak sem, miután azok végeznek. A főtanfelügyelő-helyettes szóvá tette továbbá, hogy ki lehetne alakítani oktatási központo(ka)t, amely(ek) akár az egész megye szintjén biztosíthatná(k) a gyakorlati oktatáshoz szükséges infrastruktúrát.
Végezetül a felek megegyeztek abban, hogy a következő megbeszélésen szót ejtenek az egészségügyi rendszer problémáiról.